Lineáris komplementaritási feladatra vonatkozó széles környezetben működő belsőpontos algoritmus implementálása

A cikkben a Xiaouje Ma, Hongwei Liu, Jianke Zhang és Weijie Cong által publikált lineáris komplementaritási feladatok megoldására vonatkozó útkövető belsőpontos algoritmust vizsgáljuk az implementáció szemszögéből nézve. Az algoritmust C++ programozási nyelvben implementáltuk, ezáltal alátámasztva a módszer hatékonyságát. Annak ellenére, hogy az elméleti eredmények csak monoton lineáris komplementaritási feladatra vonatkoznak, a gyakorlati tesztelés során arra is fény derült, hogy általánosabb esetekben is jól működik az algoritmus

Implementation of an Interior-point Algorithm for Linear Complementarity Problem Working in a Wide Neighborhood

In this article, we study the interior-point algorithm for solving linear complementarity problems, published by Xiaouje Ma, Hongwei Liu, Jianke Zhang and Weijie Cong from the implementation point of view. The algorithm was implemented in C++ programming language, thus supporting the effectiveness of the method. Despite the fact that the theoretical results refer only to the monotone linear complementarity problem, practical testing showed that the algorithm also works well in more general cases

Súlyozott lineáris komplementaritási feladatok teljes Newton-lépéses algoritmusának implementációja

A súlyozott lineáris komplementaritási feladatot megoldó útkövető belsőpontos algoritmust az implementáció szemszögéből nézve mutatjuk be. Két változatot vizsgáltunk, amelyek csak a centrális út pontjait jellemző paraméter változtatási módjában térnek el egymástól. A megvalósítás C++ programozási nyelvben történt, és a kapott numerikus eredmények igazolják az általunk javasolt módszerek hatékonyságát

Az orális levodopakezelés jellegzetességei előrehaladott Parkinson-kórban a marosvásárhelyi neurológiai klinikák tapasztalatában = Characteristics of levodopa treatment in advanced Parkinson’s disease in the experiences of the neurology clinics of Târgu Mureș, Romania

Absztrakt: Bevezetés: A Parkinson-kór előrehaladásával jelentkező motoros, illetve nem motoros komplikációk jelentősen rontják a Parkinson-kóros betegek életminőségét, behatárolják a terápiás lehetőségeket. Nincs egyértelműen meghatározva az „előrehaladott” Parkinson-kór, sem az invazív terápiák bevezetésének optimális pillanata. Kevés irodalmi adat vonatkozik arra, hogy a mindennapi klinikai gyakorlatban alkalmazott levodopaadagok felső határai hogyan alakulnak előrehaladott Parkinson-kórban, illetve az egyes eszközös terápiák elérhetősége hogyan befolyásolja ezeket. Célkitűzés: A szubsztitúciós terápia elemzése előrehaladott Parkinson-kórban. Módszer: Retrospektív tanulmányunkban 2011. június 1. és 2017. május 31. között minden olyan, Parkinson-kórral kezelt beteget megvizsgáltunk, aki legalább napi 2 óra off állapotról számolt be, dyskinesisekkel vagy ezek nélkül, és legalább napi négyszer kapott különböző kombinációkban levodopát. Elemeztük a levodopaterápia sajátosságait az eszközös, illetve a további konzervatív kezelésre javasolt betegcsoportoknál. Eredmények: Előrehaladott Parkinson-kórt állapítottunk meg 311 betegnél, közülük 125-nél véltük indokoltnak valamilyen eszközös terápia elkezdését, míg 42-nél a levodopa dózisának emelését. Az eszközös kezelésre javasolt betegcsoport és a konzervatív kezelést folytató betegcsoport között különbségek voltak a betegség fennállása, a levodopa átlagadagja és adagolási frekvenciája tekintetében. A 107 levodopa-karbidopa intestinalis gélre tesztelt betegnél az adagolási frekvencia és a levodopa-átlagadagok magasabbak voltak. Következtetés: A vizsgált periódusban előrehaladott Parkinson-kórban az irodalmi adatokhoz viszonyítva kisebb levodopaadagokat találtunk, a kombináció adjuváns terápiával viszont gyakoribb. Előrehaladott Parkinson-kórban érdemes az eszközös terápiát mérlegelni, ha a napi átlagos levodopaadag legalább 750–1000 mg, minimum ötszöri adagolásra elosztva, és kombinált terápia ellenére az életminőséget jelentősen csökkentő motoros komplikációk jelentkeznek. Ezeket a betegeket erre szakosodott központokban multidiszciplináris csapat közreműködésével kell tesztelni, és a legjobb döntést meghozni a további teendőket illetően. Orv Hetil. 2019; 160(17): 662–669. | Abstract: Introduction: The motor and non-motor complications of Parkinson’s disease impair the patients’ quality of life and limit therapeutical options. There are no clear criteria for ‘advanced’ Parkinson’s disease or for the optimal moment for invasive therapies. There is little evidence regarding the upper limits of levodopa doses, and how these may be influenced by the availability of device-aided therapies. Aim: To analyze substitution therapy in patients with advanced Parkinson’s disease. Method: In our retrospective study, we analyzed the data from all patients with advanced Parkinson’s disease hospitalized between 1st June 2011 and 31st May 2017, receiving combined levodopa treatment at least 4×/day, reporting a minimum of 2 hours off periods, with or without dyskinesia. We analyzed levodopa therapy for patients who were recommended either device-aided or conservative therapy. Results: Out of 311 patients with advanced Parkinson’s disease, for 125 we proposed device-aided therapies whereas in 42 patients we increased the levodopa dose. The average levodopa doses and the administration rate were higher for the 107 patients tested for levodopa-carbidopa intestinal gel. Disease duration, mean levodopa doses and frequency of dosing were all higher in patients proposed for device-aided therapies versus patients with continued conservative treatment. Conclusion: Our patients were on lower levodopa doses (compared to literature), but the combinations were used more often. Device-aided therapies should be considered in patients with severe motor complications who receive at least 750–1000 mg levodopa daily, divided minimum 5×/day. These patients need to be tested in specialized centers by multidisciplinary teams in order to make the best decision for further action. Orv Hetil. 2019; 160(17): 662–669

Implementation of the Full-Newton Step Algorithm for Weighted Linear Complementarity Problems

We present a path-following interior-point algorithm for solving the weighted linear complementarity problem from the implementation point of view. We studied two variants, which differ only in the method of updating the parameter which characterizes the central path. The implementation was done in the C++ programming language and the obtained numerical results prove the efficiency of the proposed method

Az intestinalis gél bevezetésekor rögzített jellemzők tízéves változásai előrehaladott Parkinson-kóros betegekben

Bevezetés: A Parkinson-kór olyan neurodegeneratív kórkép, melynek tüneti kezelése hatékonyan megoldható, bár a terá- piás ajánlások gyakran szorulnak finomításokra a gyarapodó tapasztalatok birtokában. Célkitűzés: Azt kívántuk elemezni, hogy előrehaladott Parkinson-kóros betegeinknél az időközben megjelent szakértői ajánlások hogyan tükröződtek az intestinalis gél bevezetését megelőző időszakban. Módszer: Retrospektíven vizsgáltuk azokat az azonos szempontok alapján nyert adatokat, amelyek levodopa-karbidopa intestinalis gél kezelésben részesülő betegekre vonatkoztak. A 2011 és 2021 közötti periódust két ötévesre osztottuk fel, mivel az első öt év után fogadták el a klinikai döntéshozatalban az „5-2-1-es szabályt”. Eredmények: A vizsgált időszakban 150 betegnél kezdtük el a levodopa-karbidopa intestinalis gél kezelést. A második periódusban a betegek átlagéletkora alacsonyabb, a diagnózis óta eltelt idő rövidebb volt. Csúcsdózis dyskinesisei (p = 0,02), bifázisos dyskinesisei (p<0,001), hajnali akinesisei (p = 0,02) szignifikánsan kevesebb betegnek voltak a második öt évben. Szintén az utóbbi öt évben kevesebb beteget érintett a megkésett „on” (p = 0,03), a „no on” (p = 0,02) és a „freezing” jelenség (p = 0,01). A Hoehn–Yahr-skála átlagos pontszáma is kisebb volt a második periódusban, míg az MMSE átlagos pontszáma nagyobb volt (p<0,001). A levodopa napi adagjai nagyobbak (p<0,01) voltak a második csoportban, az adagolási frekvencia nem változott jelentősen. Következtetés: Tízéves időszakot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a második öt évben szignifikánsan jobb fizikális és kognitív állapotban került sor az előrehaladott Parkinson-kóros betegeknél a levodopa-karbidopa intestinalis gél bevezetésére. A szakértői ajánlásokhoz viszonyítva még mindig súlyosabb klinikai képet tapasztalunk az eszközös kezelés elkezdésekor, de ennek az invazív módszernek már javult az elfogadása mind a betegek, mind az őket alapszinten ellátó családorvosok és területi neurológusok részéről

Management Challenges of Severe, Complex Dyskinesia. Data from a Large Cohort of Patients Treated with Levodopa-Carbidopa Intestinal Gel for Advanced Parkinson’s Disease

Background: In the advanced stages of Parkinson’s disease (APD), complex forms of dyskinesia may severely impair the patient’s quality of life. Objective: In the present study, we aimed to analyze the evolution under LCIG therapy of the most important motor fluctuations and complex disabling dyskinesias, including diphasic dyskinesia. Methods: In this retrospective study, we analyzed the characteristics of patients with APD who had at least 30 min of diphasic dyskinesia (DID) in 3 consecutive days, were considered responders and were treated with LCIG in our clinic. Patients were evaluated before and after PEG and at 6, 12 and 18 months, when the changes in the therapy were recorded, and they completed a 7-point Global Patient Impression of Improvement (PGI-I) scale. Results: Forty patients fulfilled the inclusion criteria—out of which, 34 performed all visits. There was a substantial difference between the calculated and real LCIG (1232 ± 337 mg vs. 1823 ± 728 mg). The motor fluctuations and most dyskinesias improved significantly after starting LCIG, but an increasing number of patients needed longer daily administrations of LCIG (24 instead of 16 h). Conclusions: Patients with APD with complex dyskinesias must be tested in dedicated hospitals, and they need a special therapeutic approach. The properly adapted LCIG treatment regarding the dose and time of administration completed with well-selected add-on medication should offer improvement for patients who want to or can only choose this DAT vs. others